Törvényi hivatkozások

21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletea pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Pmt. 65. § (1) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,
b) az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének és az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje,
c) az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban felmerült kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények,
d) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje,e) azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 22. § (1) bekezdésében foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje,
f ) a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 30. § (1) bekezdésében előírt bejelentés megtételére szolgáló, a Pmt. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kijelölt személy részére megküldendő formanyomtatvány,
g) a Pmt. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,
h) az ügylet felfüggesztésének belső eljárási rendje,
i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírások,
j) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírások,
k) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák,
l) az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése,
m) a Pmt. 2. §-ában meghatározott szolgáltatók esetében a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/847 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendelet végrehajtása vonatkozásában a megbízó és a kedvezményezett azonosításának, az adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalások észlelésének és kezelésének belső eljárási rendje, és
n) a Pmt. 3. § 35. pontjában meghatározott személy neve, beosztása, és a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázati kitettségének a befolyásolására szolgáló döntésekkel kapcsolatos hatáskörének meghatározása.

2. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Kit.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Kit. 3. § (4) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében a Kit. 3. § (6) bekezdésében előírt szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje,
b) a szolgáltató által alkalmazandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei,
c) a Kit. 4. § (1) bekezdése szerint a hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje,
d) a Kit. 4. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,
e) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásában érintett foglalkoztatottak által alkalmazandó eljárási és magatartási szabályok és
f ) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásához kapcsolódó belső ellenőrző rendszer működtetésének szabályai.

3. § A szolgáltató a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni, a Pmt. 27. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően elkészített belső kockázatértékelés felhasználásával.

4. § Az 1. § b) pontja szerinti ügyfél-átvilágítás kockázatérzékenységi alapon történő elvégzésének belső eljárási rendjét a szolgáltató a következő kockázati tényezők alapján határozza meg:
a) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás célja;
b) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás jellege és összege;
c) az üzleti kapcsolat időtartama, az ügyleti megbízás rendszeressége;
d) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás iránya.

5. § Az 1. § d) pontja szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató legalább az 1. mellékletben felsorolt, alacsony kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

6. § Az 1. § d) pontja szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szolgáltató legalább a 2. mellékletben felsorolt, magasabb kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § Ez a rendelet a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i 2015/849 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

– A MAGYAR NEMZETI BANK 8/2016. (VI.30.) SZÁMÚ AJÁNLÁSA:
a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal kapcsolatos prudenciális és fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról  bővebben»»

———————-

– AZ AJÁNLÁS CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA

FOGYATÉKKAL ÉLŐK

• Fokozott figyelem fordítása a nyugellátásban részesülők, fogyatékkal élő, illetve a súlyosan beteg ügyfelek tényleges igényeire
• Módosított igényfelmérőben  MINDIG rá kel rákérdezni az érintettségre

TERMÉKEK BEMUTATÁSA

• ügyféligényfelmérését követően bemutatott termékek jellemzőit dokumentáltan rögzítve kell átadni az ügyfél részére. A dokumentált bemutatásnak alaposnak, részletesnek kell lennie, ami megalapozza az ügyfél befolyásolás mentes döntését a bemutatott termékekből.

MODELLPORTFÓLIÓ

• amelyik biztosítónak van modell portfóliója azt a közvetítőnek kötelessége bemutatnia

SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI KÖTELEZŐ ÚJ ELEM:

• A szerződéskötés előtt a feltételek és egyéb nyomtatványok, nyilatkozatok aláírása előtt (azokat min.2-3 nappal előbb  át kell adni) kellő időt kell hagyni annak áttanulmányozására, megértésére és a kérdések megválaszolására.

SZÓBELI TÁJÉKOZTATÁS

• fontos elvárás, hogy az eljáró ügyintéző/tanácsadó az írásos tájékoztatást azzal tartalmilag összhangban lévő szóbeli magyarázattal egészítse ki. Kiemelt jelentőségű, hogy a szóbeli ismertetés azonos tartalmú legyen az írásban átadott tájékoztatással. A biztosító és a független biztosításközvetítő rendszeresen vizsgálja meg az eljáró ügyintézői tájékoztatási tevékenységét, ellenőrizze annak minőségét; a visszamérés eredményétől függően, eltérés esetén alkalmazzon – anyagi érdekeltségi rendszer alapú – szankciót az érintett eljáró ügyintézővel szemben (telefonos welcome call minden szerződésre kiterjedő rendszerén túl gyakori próbavásárlás rendszerét kell bevezetni, mind a biztosító, mind a közvetítő részéről és az ajánlásban foglaltak be nem tartása esetén arányos szankciót kell alkalmazni.)

MEGÉRTÉS vs. TÁJÉKOZTATÁS

• az aláírt dokumentumokon és a szóbeli teljeskörű tájékoztatáson  túlmenően azt kell vizsgálni, hogy az ügyfél megértette-e a szerződés feltételeit, kockázatait,  költségeit és mindezek lehetséges következményeit.

WELCOME CALL – CONTROL

• elvárt, hogy a Biztosítók welcome call rendszert vezessenek ill. próbavásárlással győződjenek meg az értékesítők etikus magatartásáról

LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK NYOMTATVÁNY

• Biztosítók 2-3 oldalas, a feltételeket és legfontosabb tudnivalókat összefoglaló anyagot kell hogy készítsenek min. 10-es betűmérettel (!), és azt az értékesítőnek át kell adniuk. Értékesítő továbbadja az ügyfélnek.

KIEMELT KÖZLENDŐK

a) szerződésnek nem csak befektetési, hanem biztosítási eleme is van, ennek ismertetése során térjen ki arra, hogy a biztosítási jelleg az ebből fakadó költségek levonását eredményezi;

b) ezek a termékek jellemzően az ügyfél hosszú távú befektetését igénylik, és az ügyfél általi befektetési kockázatviselés esetén – a termék jellemzőitől függően –tőkegarancia hiányában a befektetett tőke megtérülése sem garantált;

c) az eszközök, eszközalapok esetleges felfüggesztésének ügyfél oldalon bekövetkezhető negatív következményeire;

d) az előzményi egészségügyi adatok ismeretében a biztosítónak mely esetekben van lehetősége a szolgáltatását korlátozni, illetve a biztosítási szolgáltatást megtagadni (pl. ha a biztosítási esemény okozati összefüggésben van az előzetes betegségekkel);

e) amennyiben a biztosító szerződési feltételeiben vállalja, hogy hirtelen árfolyamesés bekövetkezése esetén az érintett (aktív) eszközalapban elhelyezett tőkeösszegeket átváltja a szerződéshez tartozó (passzív) eszközalapba azon az értékelési napon, amikor a hirtelen árfolyamesés bekövetkezik, úgy az az adott értékelési napon előálló veszteség realizálását jelenti;

f) abban az esetben, ha az ügyfél él a szerződés létrejöttét igazoló tájékoztatástól számított 30 napos felmondási lehetőséggel, úgy a biztosítási szerződéssel kapcsolatban teljesített befizetésekkel történő elszámolás során az ügyfél viseli a befektetési egységek árfolyamváltozásából eredő kockázatot;

g) a felmerülő költségek jogcímére, mértékére, megfizetésének módjára;

h) a megalapozott döntés meghozatala érdekében a TKM értékéről való tájékoztatásra;

i) a hosszú távú kötelezettségvállalás egyben azt is jelenti, hogy a biztosítási szerződés visszavásárlása jelentős veszteség elszenvedésével járhat együtt;

j) a futamidőre, valamit az esetleges egészségügyi feltételekre

ÁTVEZETÉS ESETI DÍJBÓL

• Eseti díjból rendszeres díjba történő automatikus díjátvezetés lehetősége megszűnik, ha igény érkezik a biztosítóhoz kontroll hívással kell leellenőriznie, hogy az ügyfél tisztában van-e következményekkel.

ÉVFORDULÓS LÁTOGATÁS

• a biztosító, biztosításközvetítő a szerződéskötéskor és a tartam során előre meghatározott döntési pontoknál (például az életciklus szemlélet során felállított mérföldköveknél) rendszeresen megkeresi az ügyfelet, és tájékoztatja a befektetésével kapcsolatos információkról, valamint arról, hogy a szerződéskötés, illetve a portfólió összetétele továbbra is megfelel-e az ügyfél élethelyzetének, korának és igényeinek. (figyelembe véve az ügyfél élethelyzetét, céljait, valamint azt, hogy a biztosítási szerződés egyszeri, vagy rendszeres díjfizetésű mivoltát).